Searching...

Aranyborjú (1974)

Mennyi jellegzetes figura, gesztus, tárgy ebben a fekete-fehér tévés, szerény képi világú történetben! Micsoda ruhák, frizurák, hivatali szobák, kultúrházi termek! Távoli, mosolyogtatóan esetlen, értelmezhetetlen, de azért nem gyűlöletes. Darvas Iván sajátos skandálásában, megvető cinizmussal darálja a hosszú manipulatív szövegeket, melyeknek szarkasztikusan irodalmias szónoki stílusa hőse magáncsevejeit is áthatja. Ha Bender belépne a pártba, kezében tarthatná az egész országot, de neki inkább tízmillió forint kell, ami valóban az övé. Nem érdekli a szocializmus.

Vajon hol lehet most, amikor már mi is megérkeztünk Tahitibe. Jó, itt nincsenek pálmafák, de azért azt nem mondhatjuk, hogy „ez nem Tahiti”. Mindenfelé üzletek, hosszú órákig lehet sétálgatni közöttük, az összes árut, ruhát ki- és fel lehet próbálni. Megvenni már nem is akarjuk őket. A városokat ellepik a pompás éttermek, a szendvicsek melegek és hatalmasak, de az embereknek fontosabb az egészségük, megnézik, mit egyenek. A világ bármely rockegyüttesének meg lehet kapni az összes lemezét. (idézet) Forgács Iván

A képen: Darvas Iván






Kép nagyitása: -egeret ráviszed a képre -jobbegérgomb -Link megnyitása új lapon

0 megjegyzés:

 
Back to top!