Searching...

Nagy Imre csárdást táncol (1955)

Kevés dologban tekinthetjük világelsőnek Magyarországot, de újratemetésekben valószínűleg azok vagyunk.Kezdve Rákóczi hamvainak bő száz évvel ezelőtti hazahozatalától Rajk László 1956-os, rehabilitációval felérő újratemetésén keresztül egészen a közelmúltban tragikomikus fordulatokat vett, Székelyudvarhelyen végül is el nem temetett Nyirő József búcsúztatásáig.Ezek a megemlékezések általában nagy tömegeket mozgattak meg, politikai jelentőséggel is bírtak, mégis mindegyik közül kiemelkedik Nagy Imre és társai koporsójának felravatalozása 1989. június 16-án, amit pártállástól függetlenül mindenki a Kádár-rendszer szimbolikus temetéseként ért meg. A június 16-i dátumot nem véletlenül választották ki, 31 évvel korábban ezen a napon végezték ki a miniszterelnököt és két társát. Ma pedig a Független Magyarország ünnepeként tartjuk számon ezt a napot, egyrészt a forradalom vértanúinak emlékére, másrészt az 1991-ben, majdnem ugyanezen a napon, június 19-én kivonult utolsó szovjet katona „tiszteletére”. 1989-ben viszont még kevesen gondolták volna, hogy a Vörös Hadsereg három éven belül távozik „ideiglenes állomáshelyéről”, sőt sokan megrótták a szélesebb körű ismertségét az újratemetésen tartott beszédével megszerző Orbán Viktort, hogy ezt egyáltalán szóba merte hozni. Pedig Nagy Imre 1956 előtti politikája lényegében egyetlen fontos pontban különbözött a többi vezető kommunista ideológusétól, s ez a nemzeti függetlenség kérdése volt.

A képen:Fogadás a Parlamentben. Nagy Imre csárdást táncol.(1955)

Cikkek:A vonakodó hős(MaNDA)


Fotó:Ismeretlen



Kép nagyitása: -egeret ráviszed a képre -jobbegérgomb -Link megnyitása új lapon

0 megjegyzés:

 
Back to top!