Searching...

Szerencsés Dániel (1982)


A magyar filmtörténetben a közérzetfilmek és a jellegzetes dokumentarista játékfilmek, a szatírák és egyéb műfaji kísérletek mellett a hetvenes évek közepén jelentős áramlattá vált az úgynevezett "ötvenes évek filmek" sora. Az ötvenhatos retrók a hatvanas évek retróival egy időben, az évtizedfordulón kezdődtek. Ez a tendencia egybeesett a modernista filmezés alábbhagyásával: a markáns újhullámos pályakezdéssel büszkélkedhető Sándor Pál korábbi filmjeinél hagyományosabb történetmeséléssel nyúl 1956 drámájához. A fiú a hatvanas évek nagy sorskérdéseit veti föl az apának: "Miért ették itt meg a kommunisták a kommunistákat?"
A kérdés, azonban, mint minden Sándor Pál-filmben, nagyon személyes, szenvedélyes sorstörténetbe ágyazódik. A főhős, a tizenhat éves Dániel Amerikába készülő szerelme után indul 1956 decemberében Nyugatra. Vele tart a házukból Angeli, akit a fegyveres harcban való részvétel késztet menekülésre. A határszéli szállodában töltött pokoli éjszakán mindkét fiú kiábrándul útitársaiból: Dániel a lány cinikus és kapzsi szüleiből, Angeli pedig exávós apja kegyetlenségétől, és visszafordulnak…(idézet)

Díjak és jelölések: 
Cannes-i fesztivál (1983) - FIPRESCI-díj: Sándor Pál
Magyar Játékfilmszemle (1983) - Fődíj: Sándor Pál

Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?

A képen:Rudolf Péter (Szerencsés Dániel) és Major Tamás (Szerencsés Dániel nagyapja).

Standfotós:Bartók István



Kép nagyitása: -egeret ráviszed a képre -jobbegérgomb -Link megnyitása új lapon

0 megjegyzés:

 
Back to top!